Home office-ban szép az élet (Faszt). Még csak 2 hét telt el de heveny neurózis jeleit vélem felfedezni a tisztelt tagságon. A nagyok keményen meg vannak terhelve a suliból, általában délután a lantot letéve kezdjük a harmadik műszakot melyben fogalmazást írunk, hol a kibebaszott COVID-19 hatásáról a turizmusra természetesen kibebaszott ékes oxford inglishül, hol "válassz három embert és eseményt a XVII. századból" témakörben. Egyébként számunkra üdítő témakörök a médiumokból ömlő esetszámok és halálozási ráták tengerében. 

Nem tudom még hogyan, de kell találni valamiféle egyensúlyt mindannyiunknak, mert úgy veszem észre home officeban mindenki túlon túl rácsavarodik a feladataira. Értem én a gazdaság nem állhat le a, ettől függetlenül nem vagyunk biorobotok és végül is ha jól gondolom, talán nekünk kell majd újrakezdeni. Nem lenne szerencsés ha csupa depressziós, lelkisérült támolyogna egy "megritkított" világban. A kertben gyűlnek a teendők, legrosszabb esetben munkatáborrá alakítom az ingatlant, még fegyőtök sem kellenek

Felcsúti dakota is érzi ám, hogy reszeltek a szavazótábornak, megszavazták maguknak gyorsan a teljhatalmat "sohavisszanemadomra", így ha esetleg kritikus lesz a helyzet, egy hanyag rendelettel megszüntetik a demokráciát és mehet tovább a tolvajlás szabadon, mondjuk jelen állás szerint azt gondolom ez most az a típusú házibuli ami után kő kövön nem marad. Egyébként valami megmozdulhatott a lelkiismeretükben (remélem), mert elkezdtek vadul eü cuccokat vásárolni csájnából, gondolom ráébredtek, hogy esetleg az "istenadta nép" majd elkezdi feladni a matekfeladványt, hogy egy stadion árából hány lélegeztetőgép, mentőautó, kórház, stb. épülhetett volna az elmúlt évtizedben... Egy szó, mint száz, csak egyet kívánok, egy jó nagy koronát a királynak! :)